Kérdés.1
Március 22-éig regisztrálhatnak a külhoni magyar állampolgárok, ha szavazni szeretnének. Körülbelül hányan lesznek a névjegyzéken?
Szinte senkit nem érdekelt ez a lehetőség, alig pár tízezer ember regisztrált.
A végleges értékre még néhány napot várni kell, de 200 ezer körüli szám várható.
Minden várakozást felülmúlva a regisztráltak száma már március elején átlépte a félmilliós határt.
Kérdés.2
Lehet tudni, hogy pontosan mely országokból regisztráltak?
Nincs adat arról, hogy „honnan” regisztráltak, csak arról, hogy milyen értesítési címre kérték a visszajelzést.
Mindenkiről pontosan tudni lehet, hogy mely országból regisztrált.
A legtöbb állampolgárról tudni lehet, csak azokról nem, akik olyan országban élnek, ahol tiltott a kettős állampolgárság.
Kérdés.3
Az értesítési cím alapján, ha biztosan nem is tudhatjuk, de kikövetkeztethetőek a tartózkodási helyek?
Igen, minden esetben.
Igen, kivéve a kettős állampolgárságot tiltó országokat.
Igen, kivéve a kettős állampolgárságot tiltó országokat, illetve a magyarországi értesítési címet, e-mail címet vagy faxszámot megadók tartózkodási helyét.
Kérdés.4
Mely országba kérték a legtöbb értesítést (figyelmen kívül hagyva azokat, akikről ezt nem lehet tudni)?
Romániába.
Szerbiába.
Az Amerikai Egyesült Államokba.
Kérdés.5
Nem számítva a rejtőzködőket (e-mail, fax, magyarországi cím, kettős állampolgárságot tiltó országok), hány országba kértek eddig értesítést a külhoni magyarok?
21-be.
78-ba.
191-be.
Kérdés.6
Mennyit nyomnak a latban a külhoni voksok?
Az egyéni kerületi mandátumokra semmilyen hatásuk nincs, és a listás ágon is több millió magyarországi vokssal keverik össze ezt a 200 ezernél valószínűleg nem sokkal több szavazatot. 1-2 mandátum sorsára így is hatással lehetnek.
A szavazatuk csak szimbolikus, a mandátumokra semmiképp nem gyakorolnak hatást.
Aránytalanul sokat, körülbelül másfélszer többet ér egy külhoni szavazat egy magyarországinál.
Kérdés.7
Előfordulhat, hogy egy párt határon innen megszerezné az 5%-ot, de a külhoni voksok bekeverése után becsúszik a küszöb alá?
Ez semmiképp nem fordulhat elő, mivel a listás ágra nincsenek hatással a határon túlról érkező voksok.
Kicsi az esélye, de előfordulhat.
Könnyen megeshet, mivel egy párt kizárólag akkor kerülhet be a parlamentbe, ha határon innen és túl is legalább 5%-ot elért.
Kérdés.8
Tudni fogjuk, hogy mely országok kettős állampolgárai hogyan szavaztak?
Nem, semmit nem fogunk tudni a külhoni voksok eloszlásáról, mivel a határon túli szavazólapokat összekeverik a magyarországi listás szavazatokkal.
Nem, csak azt, hogy a levélben beérkezett összes külhoni voks hogyan oszlik meg a pártok között, de országok szerinti bontás nem lesz.
Igen, értesítési cím szerinti bontásban részletes adataink lesznek.
Kérdés.9
Mikor bontják fel a levélcsomagokat, és kezdik megszámolni a levélszavazatokat?
Már hat nappal a választás előtt (március 31-én) elkezdik felbontani a borítékokat, de ekkor még csak az azonosító nyilatkozatokon szereplő adatokat ellenőrzik. A belső borítékba zárt szavazatokat ekkor bedobják egy urnába, majd a választás éjszakáján állnak neki a számlálásnak.
Már hat nappal a választás előtt (március 31-én) elkezdik felbontani a borítékokat, ellenőrzik az azonosító nyilatkozatokon szereplő adatokat, és rögtön meg is számolják a szavazatokat.
A választás másnapján (április 7-én) felbontják a borítékokat, ellenőrzik az azonosító nyilatkozatokon szereplő adatokat, és egy héttel később számolják meg a szavazatokat.
Kérdés.10
A levélfelbontás és a szavazatszámlálás során csak a Nemzeti Választási Iroda lehet jelen?
Igen, ez az ő feladatuk, senki nem jogosult hátráltatni ezt az időigényes munkát.
Nem, jelen lehet még a belügyminiszter és a Nemzeti Választási Bizottság elnöke.
Nem, mindkét folyamat a Nemzeti Választási Bizottság (köztük a pártok delegáltjai), a nemzetközi megfigyelők és a média munkatársainak jelenlétében történik.